"Ne kösd le képzeleted szárnyait! Merj repülni, és merj örülni az agyadban megszülető minden bizarr, lángoló gondolatnak!"

2012. november 3., szombat

Ajánlók

Igen, igen visszatértem, csak hát elkezdődött az év rendesen. Most meg visszajöttem a nagy tervekkel. :)
Először is: nyelveket akarok tanulni és utazni. Na jó ezt eddig is akartam, de... de most megint rám tört, hogy ez nekem nagyon kell, úgyhogy valami jó kis tanfolyamot fogok keríteni az angol meg a német mellé.
De arról még nem igazán tudok beszámolni, szóval inkább ajánlgatok.

Könyv:
A Szent Johanna Gimi
Egyik barátnőmtől kaptam kölcsön az első hat részt kb. másfél hét alatt kivégeztem az egészet, mert még vécére is a könyvvel mentem. Letehetetlen, de tényleg.
Összesen nyolc könyvben (eddig hét jelent meg még) ír arról Leiner Laura, hogy mik meg nem történnek egy gimis osztályban. Kösz szépen, ötödik éve okítanak gimiben. Mi újat tud mutatni? - mondom én. És a vicc az, hogy tud. Mármint rengeteg olyan dolog van benne, ami már túlzás, nem történhetne meg vagy az író szimplán hülyének néz - szerintem - minden gimnazistát. De akkor olvasva tökéletesen hiteles, igazi és ott vagy te is. Tényleg úgy éreztem, hogy én vagyok ott a 13. osztálytárs. Muhahahaa :D
A tizennyolchoz közelítő nagy szamár létemre tövig rágtam a körmömet, hogy végül Reni és Cortez összejön-e, most meg kiolvasva vegetálok. Szóval holnap a hetedik részért indulok. Addig meg elkezdtem újraolvasni. Nem, nagyon nem unom. :D
Mindenkinek ajánlom, annak aki nem olvasta, annak aki olvasta, aki szereti a gimit, annak aki nem.... és így tovább. Tessék elolvasni :D
(Halkan megjegyzem, hogy még így is, hogy ez lesz a karácsonyi ajándékom, a hetedik részt meg már a következő 48 órában ki is szándékszom olvasni, azért fájlaltam, hogy a neten csak a leírásokat találtam meg...)
KEEP CALM AND FIND YOUR CORTEZ! ^^


Zene:
The Pretty Reckless
A másik amire mostanában nagyon rákattantam az a Pretty Reckless. A Gossip Girl szerintem mindenki tudja, hogy kb micsoda. Emlékeztek belőle Dan húgára? Na, ez az ő együttese, Taylor Momsené. Én először kicsit megszeppentem, hogy a kis, pici, szöszi csaj, hogy tud ilyet énekelni, de összességében nekem tetszik. Szóval nekik is csak így tovább és szintén érdemes rájuk figyelni. :)

2012. szeptember 16., vasárnap

Hegedűs forradalom

Hallottatok már David Garrettről? Ő a világ egyik leggyorsabb hegedűse, és nem mellesleg hihetetlen jó pasi. :D De tényleg, tökéletes ötvözet: helyes, magas, szőke, zenész (hogy pontosak legyünk hegedű virtuóz) és nagyon szimpatikus.

 David Garrett 1980. szeptember 4-én született a németországi Aachenben.  Még csak négy éves volt, amikor édesapja vett egy hegedűt David bátyjának, amely igencsak felkeltette a gyermek érdeklődését. Hétéves korára már minden héten játszott nyilvánosan. A lübecki konzervatórium növendéke lett. 12 éves korában a lengyel hegedűs Ida Haendel vette szárnyai alá, tanulmányait pedig hamarosan a londoni Royal College of Music-ban, majd pedig a New York-i Juilliard School-ban, ahol Itzhak Perlman lett mestere.

13 évesen már CD-felvételt készített, szerepelt a német és holland televízióban és hamarosan Stradivari hegedűt kapott. Egy év múlva írta alá szerződését a Deutsche Grammophonnal, 17 évesen pedig a Müncheni Filharmonikus Zenekarral lépett fel Zubin Mehta vezényletével. Azt mondják, hogy a leggyorsabb hegedűs a világon, aki 13 hangot játszik el egy másodperc alatt.

Célja, hogy a könnyűzenét és a klasszikus zenét közelebb hozza egymáshoz, van egy együttese is, amely gitárból, dobokból, hegedűből és billentyűkből áll. Maga is komponál, átiratokat készít, a klasszikus zenétől egyre inkább a crossover felé fordult. Számos díjat zsebelt már be felvételeiért, munkájáért.

Mindenkinek csak ajánlani tudom. Szeretem a hegedűt és a komoly zenét is, de azért jól esik hegedűn hallani egy-két rock számot is. Remélem tetszik nektek a pasi. Én imádom... :D






2012. szeptember 15., szombat

Új külső, új történet

Szép jó napot mindenkinek! :) Hát elkezdődött a suli, a koliba is be kellett már vonulni, de azért még itt vagyok. Nagy dolgokat most sem tudok még felvonultatni, de remélem mindenki észrevette, hogy változtattam az oldal kinézetén. Tök jó dolgok vannak az egyedi tervezésben. :D De ez nem lesz szerintem hosszú életű, mert már kitaláltam, hogy is nézzen ki a következő, de mivel nincs hozzá sablon magamnak kell megcsinálnom. Hátha valami hasznát veszem majd az érettségin. Viszont ha valaki ténylegesen ért az ilyenekhez, és van rá ideje szeretném ha egy két dolgot elmagyarázna nekem. Előre is köszi!
Lydia történetébe is belekezdtem és egész jól haladok vele, szóval ismét belefogtam a béta keresésbe. Ha valaki tudna nekem segíteni az örömmel venném. Addig is hoztam egy kis infót a történet eredetéről. :)

A Red Onion Saloon volt a legelőkelőbb táncterem és kocsma Alaszkában, egész pontosan Skagwayben, az aranyláz városában. Az emeleten tíz aprócska szoba helyezkedett el, viszont méreteik ellenére igazán gazdagon voltak feldíszítve, és két-három ajtóval rendelkeztek, abból a célból, hogy a szabadulási szándékot és a szellőzést könnyen megoldják.
 A fáradt bányászok bármikor betérhettek egy kupica italra vagy egy korsó sörre, ha már nem bírták tovább a munkát, ráadásul egy-két hölgyet is megforgathattak a táncparketten. Sőt, ezt követően, ha úgy gondolták, hogy szükségük van egy kis szeretetre, az említett szobákba is félrevonulhattak. A bár mögött tíz baba sorakozott, melyek a szobákban lakó tíz lányt szimbolizálták, ezekből választhattak az úriemberek. Amikor egy lány éppen el volt foglalva, akkor a bár tulajdonosa a hátára fektette a babát, ezzel jelezve, hogy ő most nem ér rá.
forrás

A történetem alapját, hát pont nem említik benne, de nem baj, annak aki csak most kapcsolódik be, legalább meglepetés lesz... vagy nem. :)

Hamarosan hozom az első fejezetet. Legyetek jók!
xoxo Str-Alex

2012. augusztus 31., péntek

Öltések

Azt hiszem már írtam, hogy anyáékkal táska varrogatásba fogtunk, ha mégsem akkor most írok. :D Erről hoztam pár képet most. A vicc, hogy egyik sem olyan bonyolult, mint ahogy látszik. Szerintem a munka egyik legnehezebbje a gombvarrás volt, azzal még most sem végeztem teljesen, de hát én találtam ki, akkor csináljam is meg. :)





2012. augusztus 25., szombat

Életjel

Fúúú, mintha egy élet telt volna el azóta, hogy utoljára írtam. Közben megjártam Nyíregyházát, Hajdúszoboszlót, kipucoltam a szobámat (egyre jobban úgy gondolom, hogy egy icipici Afrikává fogom alakítani, ha lesz végre időm :) ) elkezdtem összegyűjteni a cuccaimat a suliba/koliba plusz még a német vizsgám időpontja is ki lett hirdetve, egész pontosan most kedd és szerda reggel.

Szóval ötleteket szeretnék, hogy nézne ki egy vanília-barna szoba? Mármint a szobám az én mesebirodalmam, csak jelenleg elég messze áll tőle, de remélhetőleg, szeptemberre ki tudok belőle hozni valamit. Nagyon tetszenek a maszkok, illetve azok az állatos fadíszek, meg a rengeteg lampion, a növények. A lényeg, hogy tervbe vettem a szobám felújítását, hátha akkor egyben új ötleteket kapok, mert jelenleg még az írás sem megy úgy ahogy szeretném.

Belekezdtem két novellába is, de most az Imagine kupára szánt történetemmel akarok foglalkozni, ahhoz viszont egyszerűen semmi. :/ Igazából a titkos kulcsommal van a baj, akármi jut az eszembe vagy a karakter, vagy a helyszín vagy az időpont valami miatt sosem illik bele a képbe. Közben a történetemet is folytatni szeretném, ráadásul lassan elér egy olyan hosszúságot, hogy az első egy-két fejezetét fel is tudom tölteni a netre. Csak közben mire felmásolom a gépemre, biztos, hogy egy csomó dolgot megváltoztatok benne (ahogy az lenni szokott). :P


A sellőkről fog szólni, ez már biztos. Teljesen rájuk vagyok most kattanva, talán a sok strand miatt. De olvastam mostanában pár dologról, ami megmozgatta a fantáziám, csak papírra kéne őket vetni. Itt van rögtön Mary Celeste, a germán mitológia, az emberevő oroszlánok vagy Lydia a Red Onion Saloon nevű bordély ház szelleme.
A novellákon kívül újra beindítottam a deviantartos oldalamat... megint. Szóval ott is meg lehet mostantól találni. :)

Megpróbáltam hennát is csinálni az előző héten, hát gyalázatosan sikerült. Konkrétan az összetevők olyannyira összeértek, hogy még a kanalat sem tudtam kiszabadítani nemhogy az edényt, szóval azt hiszem testfestői pályám csúfos véget ért, na jó azt azért nem csak elment Hawaii-ra nyaralni és nem is akar egy ideig előkerülni. Helyette kopogtatott a táskavarrás és a ruhafestés. Táskákból már kész is van pár darab, azt hiszem, majd a pofásabbakat lefényképezem és felteszem ide. A ruhafestéshez eddig, csak anyagaim vannak. De még azzal is akarok kezdeni valamit a nyáron. :)
De, hogy ne csak a nagy terveimről olvashassatok: hoztam egy képet, ami tök jól mutatja, hogy változott régen a divat. Amúgy is szeretek a ruhákról írni egy-egy történetben. Így legalább helyes korba teszem majd őket, és nem csak a hasamra ütök. :))
Legyetek jók, Str-Alex!