1. Használd úgy egy vadidegen idejét, hogy ne érezze időpazarlásnak!
2. Legalább egy olyan szereplőt adj az olvasónak, akiért szoríthat!
3. Minden karakter akarjon valamit, még ha egy pohár vizet is.
4. A kettő közül egy funkciót valamennyi mondatnak be kell töltenie: jellemezze a szereplőt vagy vigye előre a cselekményt.
5. Kezdd olyan közel a befejezéshez, amennyire csak lehetséges!
6. Légy szadista! Nem számít, milyen kedvesek és ártatlanok a főszereplőid, tegyél velük szörnyű dolgokat, hogy az olvasó láthassa, miből formáztad őket.
7. Írj úgy, hogy csak egy embernek akarj örömet szerezni! Ha kinyitod az ablakot és az egész világgal szeretkezel, a történeted – mondjuk úgy – tüdőgyulladást kap.
8. Adj az olvasódnak annyi információt olyan hamar, ahogyan csak lehetséges! Pokolba a bizonytalansággal! Az olvasóknak teljesen tisztában kell lenniük azzal, mi, hol és miért történik, így maguk is befejezhetik a történetet, ha netán a csótányok megennék az utolsó oldalakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése