"Ne kösd le képzeleted szárnyait! Merj repülni, és merj örülni az agyadban megszülető minden bizarr, lángoló gondolatnak!"

2012. július 26., csütörtök

Kulcsjáték

Összetalálkoztam egy újabb novellaíró-versennyel, ami nekem nagyon jónak tűnik. Rám bízzák, hogy mit írok, de azért még sem hagyják, hogy a vakvilágba dobálózzak mindenféle témával. A Könyvmolyképzőkiadó tett rá egy plusz ajánlatot is, na jó csak interneten közli, de azért az is valami. :D
És ami a legjobb benne, hogy csak szeptember elején kell beadni a novellákat, tehát esélyem sincs rá, hogy időhiány miatt félbe hagyjam az egészet.
Ez volt a személyes vélemény, ha bárkinek -akinek sikerült kibogoznia ebből valamit - meghoztam egy kis írogatáshoz a kedvét az itt és itt tájékozódhat.

Azért ide is bemásolom.



II. IMAGINE ÍRÓ KUPA

A 2010-es I. Imagine Író Kupa után most frissen, ropogósan érkezik a második. 

Az első Kupán mind megtanultuk, akár versenyzőként, akár kritikusként, akár szervezőként vettünk részt rajta: nagyobb lélegzetű művet szigorú szabályokhoz alkalmazkodva nemcsak nehéz, de már-már lehetetlen írni. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezúttal olyan szabályrendszert hozunk létre, ami a lehető legrugalmasabb, mégis kötött. Egy versenyen fontos, hogy jól érezzük magunkat, így miért is ne szolgálhatnának a szabályok gátak helyett inspirációval?
Persze továbbra is meg kell felelnetek bizonyos támpontoknak, csakhogy ezeket a támpontokat ezúttal elsősorban ti választjátok ki!

Ha lejjebb görgettek, öt csoportot találtok, amelyek mindegyikében öt kulcs szerepel. A feladatotok, hogy csoportonként egyet-egyet kiválasszatok; ezek, valamint a jelentkezéskor kapott titkos kulcs fogják a történetek alappilléreit alkotni. Nem kötelező őket a szó legszorosabb értelmében használnotok (tehát pl. ha lenne „játékbaba” kulcsunk, az a pályaműben egy személy helyzetére vonatkoztatva is megjelenhetne, nem csak konkrétan játékbabaként), legyetek kreatívak! A lényeg, hogy valamilyen formában mindegyik választott kulcs fontos, szerves részét képezze a történetnek.


Kulcsok

A.
- homályos
- komikus
- borongós
- rózsaszín
- szürreális


B.
- pocsolya
- múzeum
- villamos
- lanka
- világítótorony


C.
- kötelesség
- baleset
- kettős élet
- új otthon
- cserbenhagyás


D.
- Egy valamirevaló sárkánynak legalább három feje van.
- Ma egy lépés előre, holnap kettő hátra!
- A papír legyőzi a követ, de mi van, ha az én kövem éles?
- A tizenegyest nem lehet kivédeni, csak rosszul rúgni.
- Fénysebességhez közel lassabban repül az idő.

(Ezek nem beépítendő mondatok, inkább mottóként kezeljétek őket!)

E.
- 11
- 3,14
- 7
- 2012
- 42


Jelentkezéskor a választott öt kulcsotok még egy titkos kulccsal is kiegészül, ez mindenkinek ugyanaz, és mindenkinek kötelező. Ne áruljátok el senkinek, mert a kritikusok feladata lesz, hogy megtalálják, mi lehet ez!

2012. július 20., péntek

Fogom a kezed

Én mondom ez a szám megunhatatlan. Az ember egyszerűen hozzá akar tenni valamit a világhoz tőle. :DD


Fogom a kezed

Fogom a kezed az első lépésnél.
Ne aggódj! Mögötted jövök, ha félnél.
A világ olyan csodás. Ahogy te is.
Úgy, menj! Szaladj! Fedezd fel titkait!
Hát láttál már ily meséset?
Ahogy arany vonja be az eget.
Ahogy szél pörgeti a levelet.
Ahogy a növény virágát bontja.
S arcod takarja a fának lombja.
Ó mondd, láttál-e már szebbet, jobbat?
Ily páratlan, vén csodát!
Mely megvéd, légy bár kolonc,
Ki pusztít, kihasznál, ront.
Mégis kisajtolt testével éltet
És nem vár cserébe semmilyen éket.
Úgy, menj! Szaladj hát! Ültess fát, virágot!
A perzselő nap alatt kergess álmot!
Követnek majd a pillangó barátok.
Ha elfáradnál, én is ott leszek.
Biztatlak majd, és fogom a kezed.


Ui: Ha már ennyit csacsogtam erről a számról berakom ide is. Lehet, hogy Bruno Mars nem imád, de én oda vagyok érte.


Valóban...

“Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között. És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal. És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó. És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével. És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez. Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér. Műveled hát saját kertecskédet, magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod, hogy virágot hozzon neked. És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz… Hogy valóban erős vagy. És valóban Èrtékes.”

A boldogság rám fog találni

Bruno Mars neve egyet jelent a jó zenével. Egész délután nem tudtam leszakadni a Today my life begins c. számáról. Ennek az egyik mellékterméke lett ez a vers is. :)


Messze még a vége,
De elindultam végre.
Jöhet vihar, ármány,
Tűzokádó sárkány.
Ám tudom, én érzem:
A boldogság rám fog találni.

Az útra ráléptem.
Láncaim letéptem.
Vár rám a messzeség,
Az új élet: szép, egész.
Én tudom, én érzem:
A boldogság rám fog találni.

Elhagyom a múltat.
Mindent, ami untat,
Szomorú vagy csak fáj.
Felnőttem, nincs megállj.
Ám tudom, én érezem:
A boldogság rám fog találni.

Vár rám az új világ,
Fény, öröm, virág.
Megértem a másra.
Fel a változásra!
Én tudom, én érzem:
A boldogság rám fog találni.

Ideje indulnom,
Nincs már mire várnom.
Hiszem, megcsinálom.
Ez már nem csak álom.
Talán nem most, de hiszem,
Tudom, hogy boldog leszek!

2012. július 19., csütörtök

Ne hagyj itt!

A mai és tegnapi napon végre haladtam valamit a történetemmel, sőt még egy versre is futotta.

Ne hagyj itt!


Az emlékek megszürkülnek,
s a jég dermeszti meg képünk.
Azt a rég olyan színes csodát.
De te távol vagy már.
Elrohantál, el a fénybe,
szivárványos messzeségbe.
És csak én ragadtam a sötétbe'.
Ha itt lennél még mellettem,
akkor látnád mivé lettem.
Törékeny, fekete roncs...
Bár itt lennél még mellettem!

Ölelve, szaggatva, tépve
Átkos csókban összeforrva,
megfagyni egy ölelésben.
Néha hittem, az enyém vagy.
Velem maradsz, nem hagysz el.
De egyedül a szívem megfagy.
Már csak neved suttoghatom el...
Ez az átkozott lét!
Az a gyűlölt neved!
De könyörgöm, kérlek:
Ölelj meg! Csókolj még!
És ne hagyj... ne hagyj itt, Kedvesem!

Poppy


Egy jó barátnőm blogját szeretném megmutatni nektek. Szerintem nagyon jól ír, és akinek van rá ideje az tényleg olvassa el őket. Különösen a verseit szeretem, néha esküszöm borsózik tőlük a hátam. :) Ha úgy döntöttél, hogy benézel hozzá katt erre a szövegre!

2012. július 18., szerda

Írói tanácsok

Most egy kicsit rá vagyok kattanva Meg Cabot írásaira és találtam tőle pár jó tanácsot kezdő íróknak. Szóval gondoltam kiteszem ide, hogy bármikor el tudjam olvasni és ti is.

1. Olyan sztorikat írj, amikhez kedved van. Ha te magad nem szereted, amit írsz, akkor más sem fogja szeretni.

2. Ne mondd el senkinek, hogy író akarsz lenni, mert mindenki lebeszél majd, és arra biztat, hogy biztonságosabb foglalkozást válassz.

3. Nem vagy százdolláros bankjegy; így nem mindenki fog szeretni... téged vagy a regényedet. Ne szívd mellre, ha elutasítanak.

4. Ha leállsz az írással, és nem tudod folytatni, akkor valami baj lehet a sztorival. Pihenj pár napot, tedd félre az egészet egy időre. Lehet, hogy majd ő jön vissza hozzád.

5. Ne nagyon erőltesd, hogy egy bizonyos korban már publikálnod kell. Én is csak harmincévesen kezdtem, és látod, egész jól megvagyok.

6. Mindig írj. Mindig küldd el kiadóknak, amit írtál. Ne várj válaszra, hanem rögtön kezdj el újra írni, aztán azt is küldd el! Ha állandóan írsz és elküldöd, amit írsz (bár közben azért élni se felejts el), előbb-utóbb csak ráharap valaki!

7. Manapság már nem lehet publikálni ügynök nélkül. Megéri a pénzt, amit belefektetsz.

8. És mindenekfölött jól nyisd ki a füledet. Ha hihető dialógusokat akarsz írni, hallgasd, hogyan beszélnek az emberek körülötted - aztán próbáld meg utánozni őket!

Vámpírok és hercegnők

Tudom, hogy ez senkit nem vigasztal, de mostanában erősen ráfeküdtem a németre. Bezony, egész jól megy, csak az írás szorult háttérbe miatta, de olvasni azért olvasgatok még. Sőt azért a történetem is szépen halad fejben (csak le is kéne írnom...). A vicces egyébként, hogy mostanában több orosz látogatója volt a blognak, mint magyar? Ezt hogyan sikerült? o.O Na mindegy...
A lényeg, hogy hoztam egy kis könyvajánlást.

Spirit Bliss: A múlt árnyai (Démoni érintés)
Na jó, erről a könyvről nem tudok csak jót mondani. Egy kicsit betette a kaput a történelem nekem, mármint értem én, hogy ez csak szőrszálhasogatás, meg, hogy egy eléggé művelt és "felvilágosult" emberkével van benne dolgunk és egy jövőből jött lánnyal. Sőt még azt is elismerem, hogy senkit sem a korhű ábrázolás érdekel benne és így könnyebben is élvezhető. Én sem vagyok egy nagy történelem szakértő, de azért könyörgöm: A középkorban nem tegeződtek az emberek, egy boszorkánynak kikiáltott személy se menekült csak meg úgy, hogy valaki odaszólt: figyu, tuti nem az, és egy nőnek (ha jövőből jött ha nem) nem igazán adtak a véleményére.
Tudom, hogy ezek után fura, de én azért ajánlom a könyvet, mármint ha valakit nem érdekel a korhűség és szereti a vámpíros mizériát akkor tetszeni fog neki. Miután az elejét végigküzdöttem, tényleg beindult annyira a történet, hogy nem ragadtam le olyanoknál, hogy a szalonban beszélgetnek egy sötét középkori kastélyban. Igenis izgultam Casimirért és Ricáért, és nem tudtam letenni, annyi csavar volt a végén. És igenis várom a folytatást! (Ha jól hiszem az már 2012-ben fog játszódni, szóval a fő problémám leszerelve) :)
Kitartok amellett, hogy a korválasztás tökéletes baklövés volt (pedig nem is keveset ki lehetett volna hozni belőle), meg amellett is, hogy szuper könyv. :P Eget rengető katarzist senki ne várjon, de én örülök, hogy elolvastam.

Meg Cabot: Neveletlen hercegnő naplója 10.
Ez az a könyv, amit ha valaki nem olvasott, akkor vagy egyáltalán nem olvas vagy nem szereti ezt a műfajt. De azért egy kis ajánló még jól jön neki. :) Tényleg, én másodjára olvastam végig az egész sorozatot és lekötött. Mármint az a fura érzés állt elő, hogy nagyon idegesített Mia vinnyogása, azt is tudta mi fog benne történni, de azért valami miatt csak odatelepedtem olvasni, mert jól esett. Megerősített abban a véleményemben is, hogy a 7-8-9 részt utálom. De olyan jó volt olvasni, és Meg Cabot egy kicsit mindenkit beleírt, mert aki azt mondja, hogy vele sosem történt hasonló, mint a könyvekben és az ő korosztályának készült, azt bocsánat, de halottnak lehet nyilvánítani. Egy kicsit mindenki selejt. Főként a tizedik részt ajánlanám, mert ezt tényleg nagyon szeretem és már nem is olyan "gyerekes", mint a többi. Na jó, nem tudok, értelmeset mondani erről a könyvről, csak el kell olvasni és kész. Nekem az egyik kedvencem. :))

Most éppen kifogytam minden könyvemből, szóval ha valakinek van kedve hozzá kommentben írhatna nekem egy-két ötletet.